2009. március 29., vasárnap

Kirándulás


Szombaton elmentünk Finnország leghosszabb hídjához.














Sétáltunk az UNESCO által világörkségnek nyílvánított közeli szigeten. Ettünk finn hallevest, amit soha többé nem teszek, tejes alapú lazac, krumpli, sárgarépa, kaporral, babérlevéllel ízesítve. Sétáltunk a tengeren. Jó móka volt az egész, volt idegenvezetőnk, azt hiszem vadőr lehetett, vagy valami ilyesmi.

3 megjegyzés:

  1. A lazacot szeretem, bár lehet, hogy ez a halleves nekem sem tetszene.
    Hát ezt nem sokan mondhatják el magukról, hogy sétáltak a tengeren vagy bárminemű vízen. Én legutoljára arról a Jézus nevű fickóról hallottam ezt;)

    VálaszTörlés
  2. Jaj, hülye vagyok. Befagyott tavon vagy folyón elég sok embert láttam már sétálni:) Na de egy kis tengeri séta azért keveseknek adatik meg!
    No és láttatok cápát a jégbe fagyva?:)

    VálaszTörlés
  3. Ráadásul Finnországba szinte mindenki sétál a tengeren. :-) Cápát azt nem, de beszéltek nekünk jégbe fagyott katonákról a 200évvel ezelőtti nagy orosz svéd finn háborúban, sok katona fagyott meg miközben meneteltek a tengeren, és ők lettek az útjelzők. :-(

    VálaszTörlés